andai
 
Nyugdíjasoknak
Nyugdíj, nyugdíjreform - több millió embert közvetlenül, közvetve mindenkit érintő fogalmak.  Mindazonáltal ismereteink meglehetősen hézagosnak mondhatók mindkettőről. A helyzeten némileg javítandó, e témáról szemlézem a honi (főleg: netes) médiát, minden pénteken-szombaton. Kommentekre itt nincs mód, hiszen mások írásaiért nem tudok helytállni.


156.

Az utolsó napon, hétfőn óriási roham volt a nyugdíjbiztosítóknál. Péntek kora délután még 67 500 „maradó” volt, hétfőn éjfélkor a számláló 102 019-en állt meg. Rajtuk kívül még 439-en vannak, akik helyszíni nyilatkozattétellel kívánják fenntartani a pénztári tagságukat. A legutolsó nyilatkozatot éjfél előtt néhány perccel adták le a Fiumei úton lévő kirendeltségen – mondta lapunknak Lovas Szőke Zsuzsa, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) sajtótitkára. A pénztártagok döntő többsége, több mint 61 ezer fő a három budapesti helyszín valamelyikén nyilatkozott a maradásról, a vidéket illetően a legtöbb magán-nyugdíjpénztári tag Győr-Moson-Sopron megyében marad majd, a legkevesebben pedig Nógrádban kerekedtek fel, hogy „kiszerződjenek”.

A százezret meghaladó létszám meglepetés ahhoz képest, hogy a korábbi hetekben milyen lassan nőtt a magánnyugdíjpénztáraknál maradni szándékozók száma, a múlt hét előtti pénteken harmadennyien sem voltak még a nyilatkozók. Akkoriban legfeljebb 70 ezer maradót prognosztizáltak a szakértők. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is 70 ezer körüli létszámról beszélt múlt pénteki sajtótájékoztatóján. A vártnál valamivel több kiszerződőt hozó eredményt is óriási sikerként értékelte a kormány – jelentette ki Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott tegnapi sajtótájékoztatóján. Selmeczi hozzátette: „A nyugdíjvédelmi programmal mindenki jól jár, lekerül ugyanis az az iszonyatos teher az állampolgárok válláról, amit a magánnyugdíjrendszer okozott.”


iWiW Google! Facebook! MySpace! Twitter!     Hozzászólás - Kérem jelentkezzék be!

 
155.

Nehézségekkel szembesülhetnek a kasszák, ha olyan pénztártag számára kell kiszámolniuk a reálhozamot, aki pénztárat váltott az elmúlt években. A számításhoz ugyanis szükség van minden hónap befizetésére, az adatok egy része pedig csak a korábbi kasszáknál van meg. Ez a probléma csaknem minden harmadik tagot érintheti, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint ugyanis csaknem 900 ezer pénztárváltás volt a kasszák indulása óta. Az elmúlt három évben egyébként a PSZÁF szerint felgyorsult a folyamat, 2008-ban több mint 160 ezren, 2009-ben 220 ezren, tavaly az első három negyedévben több mint 200 ezren lettek hűtlenek korábbi pénztárukhoz.

A meggondolatlan váltás veszélyeire a felügyelet és a kaszszák is többször figyelmeztettek az elmúlt években, ennek következményeit az állami rendszerbe visszalépők a saját pénztárcájukon érezhetik majd. 2008-ban ugyanis a pénztárak portfólióinak zöme veszteséges lett, aki pedig egy mínuszban lévő portfóliót vitt át egy másik kasszához, a virtuális veszteséget könynyen realizálhatta, ha a fogadó pénztár későbbi hozama elmaradt az elhagyott intézményétől. Valószínűleg sokan jártak egyébként így, a Stabilitás Pénztárszövetség adatai szerint 2009 elejétől tavaly októberig a legtöbb ügyfelét, csaknem 65 ezer tagot az OTP Magánnyugdíjpénztár veszítette el. Árfolyamadatai alapján viszont éppen ez a kassza volt az, amelyiknek a növekedési portfóliója a legnagyobb hozamot érte el időközben, 2009. január elsejétől 2010 végéig 46,83 százalékot emelkedett az árfolyama. Ugyanez az alap viszont 2008-ban csaknem 33 százalékot esett, ez pedig azt jelenti, hogy jóformán csak annak a tagnak maradt reális esélye arra, hogy ledolgozza a bukást, aki az OTP-nél maradt.


iWiW Google! Facebook! MySpace! Twitter!     Hozzászólás - Kérem jelentkezzék be!

 
154.

Hiába zárta ki a kormány a pénztártagokat a magyarországi társadalombiztosítási rendszerből, ha a tagok külföldön kezdenek dolgozni, más országok társadalombiztosításában továbbra is szerezhetnek szolgálati időt, amelyet itt Magyarországon is figyelembe kell venni - írja a Világgazdaság.

A lap emlékezet: Magyarországnak több állammal is van ilyen megállapodása, dolgozhatunk például az uniós tagállamokban, az EGT-tagállamokban, Bosznia-Hercegovinában, Kanadában vagy éppen Dél-Koreában is, mert az ott ledolgozott évek után nő a szolgálati idő.

A külföldön szerzett extra éveknek persze a magyarországi nyugdíj szempontjából csak akkor van jelentőségük, ha a pénztártag még nem szerezte meg a nyugdíj folyósítása szempontjából szükséges minimális szolgálati időt. A nyugellátás kiszámítása során ugyanis csak a hazai szabályok szerint szerzett szolgálati időnek megfelelő összeget fizetik ki magyar nyugdíjként - tudatta a Világgazdasággal az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság.


iWiW Google! Facebook! MySpace! Twitter!     Hozzászólás - Kérem jelentkezzék be!

 
153.

Valószínűleg az infláció fölötti hozamot ért el a hazai magán-nyugdíjpénztári alapok szinte mindegyike 2010-ben – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) honlapján is közzétett árfolyamadatokból. A növekedési alapok közül a legjobban az OTP, az ING és a Dimenzió teljesített. Rosszul ment ugyanakkor az Erstének és az Évgyűrűknek, ez a két kassza ugyanis mindhárom alaptípusnál az utolsó három hely valamelyikén végzett, így nem produkált reálhozamot, vagy csak csekély mértékűt.

Ami a növekedési alapokat illeti – ezekben van a tagok vagyonának több mint háromnegyede –, a legjobban az OTP, az ING és a Dimenzió magánnyugdíjpénztár ügyfelei jártak az idén. Az OTP portfóliója több mint 13,5 százalékos hozamot ért el, az ING-é és a Dimenzióé pedig megközelítette a 13 százalékot. Ez azért is figyelemre méltó , mivel a vizsgált időszakban a BUX index csak néhány ezrelékkel nőtt, az állampapírok árfolyamát mérő MAX Composite csak 6,46, a hosszú állampapírok árfolyamát követő MAX pedig 6,33 százalékot emelkedett.


iWiW Google! Facebook! MySpace! Twitter!     Hozzászólás - Kérem jelentkezzék be!

 
152.

Idén megkezdődik a nyugdíjrendszer átalakítása, ennek elemeként megszűnik a kötelező magánnyugdíjpénztári tagság, és a nők már 40 év munkaviszony után is nyugdíjba mehetnek. A nyugdíjasok emellett januártól 3,8 százalékos nyugdíjemelésre számíthatnak.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a jövő évi jelentősebb változásokat ismertető közleményében arra emlékeztet, hogy a kormány a nyugdíjrendszer átalakításával megszünteti a magánnyugdíjpénztárakba történő átutalásokat, a munkavállalók pedig választhatnak: az állami nyugdíjrendszer tagjai lesznek, vagy a magánnyugdíjpénztárakhoz csatlakoznak.

Utóbbi esetben 2011. január 31-ig kell nyilatkozni, amiről a munkáltatót is értesíteni kell, míg az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők számára az állam garantálja az egyéni számlavezetést, az esetleges reálhozam adómentességét és a magánnyugdíjpénztárnál keletkezett veszteség kompenzálását.

A tárca szerint a kormány célja, hogy megszüntesse az állami nyugdíjalap 12 éve egyre növekvő hiányát, a nyugdíjjárulékok fizetését az állami nyugdíjalapba terelje, és így megvédje a jelenlegi és a későbbi nyugdíjasok nyugdíját. A minisztérium hangsúlyozza, hogy a kabinet kizárólag a nyugdíjak kifizetésére és az "elmúlt 8 évben elszabadult államadóság" csökkentésére használja fel a nyugdíjjárulékból származó bevételeket.


iWiW Google! Facebook! MySpace! Twitter!     Hozzászólás - Kérem jelentkezzék be!

 
151.

Hát megcsinálták. Akadtak, akik az utolsó pillanatig úgy gondolták, pártunk és kormányunk EDDIGI legnagyobb disznóságát, a magánnyugdíjak elcsórását valami csoda megakadályozza. Csodák nincsenek, gyalázat van. Lesz, jön még különb is, ne tessenek félni, de ez a história egyelőre csúcstartó. Ráadásul igencsak bonyolult, rengeteg következménnyel, további nagy bajokkal járó ügylet, napról napra új vetületét tárják föl a szakemberek - ld. lentebb. Baromi nagy katyvasz, de érdemes itt is dokumentálni: talán, pár évtized múlva, ükunokáink ezen hüledeznek majd: a derék ősök mind megzakkantak? E helyről üzenem: nem mind. Csak akiknek nem kellett volna.  

Nagyon úgy fest: a nyugdíjrendszer kötelező magánnyugdíj-pénztári pillérére nem sokan számíthatunk öregkorunkra. Ez a pillér jól egészíthette volna ki az érintett pénztártagok havi állami nyugdíjait. Vajon maradt-e alkalmas szisztéma az öregkori létbiztonság megteremtésére?

Feszült figyelemmel lesi az ország a magánnyugdíj-pénztári rendszer átalakítását. A kormány az állami nyugdíjrendszerbe tereli mindazokat, akik beléptek a második pillérbe, vagyis a kötelező magánnyugdíj-pénztárakba. De mit tegyen az, akinek az állami nyugdíj biztosan hatalmas jövedelem-visszaesés lesz, miként egészítheti ki ő megbízhatóan és hosszú távra a nyugdíjkori havi jövedelmét?Sokunknak ugyanis biztosan képtelenség lesz az állami nyugdíjból megélni. Ahány ember, annyi képlet, de a mai árakon vett 40-60-80 ezer forintos nyugdíjakból képtelenség lesz megélni. Azt mindenkinek egyénileg kell meghatároznia, hogy milyen jövedelemre szeretne nyugdíjas éveiben számítani.


iWiW Google! Facebook! MySpace! Twitter!     Hozzászólás - Kérem jelentkezzék be!

 
150.

Azt hiszem, pártunk és kormányunk EDDIGI legnagyobb disznósága a magánnyugdíjak elcsórása volt. Lesz, jön még különb is, ne tessenek félni, de ez a história egyelőre csúcstartó. Ráadásul igencsak bonyolult, rengeteg következménnyel, további nagy bajokkal járó ügylet, napról napra új vetületét tárják föl a szakemberek - ld. lentebb. Baromi nagy katyvasz, de érdemes itt is dokumentálni: talán, pár évtized múlva, ükunokáink ezen hüledeznek majd: a derék ősök mind megzakkantak? E helyről üzenem: nem mind. Csak akiknek nem kellett volna. 

***

Az állami nyugdíjrendszerben is vannak kockázatok és el kell felejtenünk azt a tévképzetet, hogy az állam majd jólétet biztosít nekünk öregkorunkra. Aki nem akar elszegényedni miután nyugdíjba vonult, annak magának kell elkezdenie takarékoskodni, az öngondoskodás egyre inkább felértékelődik - nemcsak a nyugdíjreform miatt, hanem a várható demográfiai változások okán is. Az állami nyugdíjrendszer egyensúlya 10 év múlva jócskán megbillenhet - hangzott el egy budapesti háttérbeszélgetésen.

A CIB Bank lakossági üzletágának vezetői ma arról szerveztek Budapesten sajtóbeszélgetést, hogy elkerülhető-e az idős kori elszegényedés? A téma nem csak a magánnyugdíjpénztári befizetések állami átirányítása miatt aktuális, hanem a magyar kirovó-elosztó rendszer egyensúlyának megbillenése miatt is.

Lamboy Judit, a bank lakossági üzletágának vezetője előadásában figyelmeztetett rá, hogy Magyarországon még mindig kevesen vannak azzal tisztában, hogy az adott évi befizetett járulékok fedezik ugyanazon év nyugdíjkifizetéseit. Ez azért hangsúlyos, mert egyre inkább az a tendencia, hogy kevesebb eltartó jut egy nyugdíjasra - ennek egyrészt demográfiai okai vannak, másrészt pedig a munkaerőpiac szűkülésére is visszavezethető: magyarul kevés a járulékfizető, és egyre több a nyugdíjas. A kasszát ennek ellenére kellene egyensúlyban tartani, de közelebbről megvizsgálva az aktívak és inaktívak helyzetét, még több aggodalomra van okunk.


iWiW Google! Facebook! MySpace! Twitter!     Hozzászólás - Kérem jelentkezzék be!

 
149.

A magánnyugdíj-pénztárak tagjainak majd harmada nem akar kilépni. Ötvenegy százalékuk nyilatkozott úgy, hogy megfontolja az átlépést az állami nyugdíjrendszerbe, ami azt jelenti, hogy a többség még nem döntötte el, mit fog tenni jövőre. Tizenhét százalékuk nem tudott, vagy nem akart válaszolni a döntését firtató kérdésre.


A Századvég Alapítvány felmérése szerint a kasszatagok 54 százaléka úgy vélte, hogy nem fog túl jó nyugdíjat kapni. 21 százalék éppen ellenkezőleg vélekedik. Míg a megkérdezettek egynegyede nem tudott érdemben erről semmit sem mondani. A tagok 37 százaléka nem tudta, hogy mennyi pénze van a pénztárban, 34 százaléknak csak megközelítő fogalma volt az összegről, de 29 százalék fillérre pontosan tudta, mennyi van a számláján. A pénztártagok 91 százaléka hallott arról, hogy 2011-ben dönthet a tagságáról, de 9 százaléknak nem volt erről tudomása.A felmérés némileg ellentmond a kormány várakozásának, amely szinte az egész tagság gyors átlépésével kalkulál. Ez lehetővé tenné, hogy nem csak a 14 hónapra átirányított befizetések kerüljenek a költségvetésbe, de az állami kasszát gyarapítsa a pénztártagok 2700-2900 milliárd forintra becsült többéves megtakarítása is.

Népszava, november 24.

iWiW Google! Facebook! MySpace! Twitter!     Hozzászólás - Kérem jelentkezzék be!

 
148.

A kormány kommunikációjának több ponton is ellentmondó nyugdíjtanulmány került fel a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapjára. A dokumentum alátámasztja, hogy a pénztári tagdíjak nem tűntek el, hogy a kasszák befektetési politikája szigorúan szabályozott, és azt is, hogy a válság miatt 2008-ban elpárolgó befizetések a kimagasló 2009-es eredményekkel visszakerültek a pénztártagok egyéni számlájára.

Az egyoldalúan pénztárellenes kormányzati kommunikációnál nagyságrendekkel objektívebb tanulmányt került fel a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) honlapjára október végén. A dokumentum a pénztári vagyonért küzdő kormánytisztviselők néhány valóságtól elrugaszkodott nyilatkozatát tételesen - bár nem szándékosan - cáfolja, miközben a pénztárakra vonatkozó kritikákat is megfogalmaz.

Az NGM tizenhárom oldalas tanulmánya a nyugdíjpénztári rendszert több szempontból is vizsgálja, mi a legfontosabb hármat emeljük ki. A tagdíjbefizetésekből felhalmozódott vagyon változásait, a befektetések erre rakodó hozamait illetve a sokat kritizált magas működési költségekkel kapcsolatos megállapításokat.


iWiW Google! Facebook! MySpace! Twitter!     Hozzászólás - Kérem jelentkezzék be!

 
147.

Miért nem vonulnak utcára a magyarok a kormány magánnyugdíj-pénztári rendszer felszámolásának terve ellen? Teszi fel a kérdést a Wall Street Journal, amerikai üzleti napilap egyik írásában. A cikk szerint a magyarok pénzügyi kultúrájának színvonala rendkívül alacsony, s a kommunista érában felnőtt nagy nemzedék még mindig az államtól várja a megváltást.

A Wall Street Journal (WSJ) tekintélyes amerikai üzleti lap vélemény rovatában foglalkozik a magyar kormány nyugdíjpénztárakat érintő lépésével. A cikk annak kapcsán jelent meg, hogy kormány bejelentette,  végleg megszűnteti a magánnyugdíj-pénztári rendszert a jelenlegi formájában, s az eddig magánpénztári tagok szabadon átléphetnek az állami pillérbe. A lap kiemeli, a minisztérium számításai szerint 1 százalékkal magasabb GDP arányos hiányt okozna, ha nem tartanák vissza a magánpénztári befizetéseket.

A WSJ szerint a kormány olyan megkérdőjelezhető lépésekre akarja fordítani az így befolyó összeget, mint például a Mol egy részének felvásárlása. A lépéssel a kormány elfogadja azt az irdatlan mértékű tartozást a jövő nyugdíjasai felé, s egyelőre az sem tisztázott ezt hogyan, s miből fogják finanszírozni.

A lap szerint az sem tisztázott, hogy a magánpénztári tagok eddigi befizetéseit mivel kompenzálják. Az, hogy az állami nyugdíjat külön személyre szóló számlára fogják utalni, abszolút félrevezető, hiszen a felosztó-kirovó nyugdíjrendszerben a jelenlegi dolgozók befizetései a mostani nyugdíjasoknak jut.


iWiW Google! Facebook! MySpace! Twitter!     Hozzászólás - Kérem jelentkezzék be!

 


Oldal 1 / 85
Creative Commons License



andai.hu