Folytatódott a nyugdíjpénztárak vagyonának növekedése: a pénztárak 20-22 százalékos hozamot értek el a befektetéseken 2009-ben. Az intézményi megtakarítások legfrissebb statisztikái szerint a tavalyi negyedik negyedévben is folytatódott a nyugdíjpénztárak vagyonának trendszerű növekedése, miközben a második legnagyobb részt kitevő biztosítói vagyon aránya – a pénztárakénál kisebb növekedési dinamikája miatt – fokozatosan csökkent – derül ki a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) negyedéves regiszteréből. A vagyonkezelt portfóliók összetétele is az egész éves tendenciákhoz hasonlóan változott: egyre több magyar és külföldi részvény került a kosarakba, ennek köszönhetően pedig a hozamok is milliárdokkal növelték a befektetések értékét.

A regiszter alapjául szolgáló információt adó vagyonkezelők és a BAMOSZ saját adatai alapján az intézményes megtakarítások teljes állománya a tavalyi év végén 8 177 milliárd forintot tett ki piaci értéken, ebből a BAMOSZ tagjai által kezelt befektetési alapok összesített nettó eszközértéke megközelítette a háromezer milliárd forintot, míg a regiszter vagyonkezelt vagyona a további több mint ötezer milliárd forint.

A BAMOSZ regisztere által összesített befektetések több mint felét a pénztárak (3 150 milliárd forint), további közel harmadát pedig a biztosítók vagyona tette ki, és a tavalyi negyedik, és a korábbi negyedévek általános tendenciája szerint a pénztárak vagyona gyorsabban bővült, mint a biztosítói vagyon. Ez utóbbiakon belül a befektetéshez kötött unit-linked termékek vagyona a negyedévben ismét az egyéb biztosítói vagyonoknál gyorsabban nőtt.
A pénztárak (elsősorban nyugdíjpénztárak) portfólióiban a negyedévben tovább csökkent a magyar bankbetétek, a diszkontkincstárjegyek, és a külföldi kötvénytípusú eszközök, illetve a magyar vállalati kötvények, jelzáloglevelek aránya. A befektetési jegyek továbbra is a portfóliók több mint negyedét adják, ami továbbra is azt erősíti, hogy a külföldi befektetések jelentős részben a költséghatékonyság, és kockázatkezelés szempontjából előnyösebb megoldást kínáló befektetési alapokon keresztül valósulnak meg. A legerősebb, és az utóbbi évek egyik meghatározó trendje ugyanakkor az, és ez a vizsgált negyedben is látszott, hogy mind a magyar, mind a külföldi részvények aránya fokozatosan nőtt a vagyonkezelt portfóliókban. Az összesített részvényarány a pénztáraknál több mint 35 százalék.

A kezelt vagyon harmada a biztosítóké: ennek kisebb, ám egyre növekvő részét a unit-linked termékek (583 milliárd forint), nagyobb részét pedig az egyéb biztosítói vagyonok, például a biztosítási tartalékok teszik ki (1 081 milliárd forint). A unit-linked portfóliók vagyonának fele részvénybefektetésben fekszik, ezen belül a negyedévben csökkent a magyar, de nőtt a külföldi részvények aránya. Több került a portfóliókba bankbetétből, és magyar vállalati kötvényekből és jelzáloglevelekből, elsősorban a magyar államkötvények és diszkont kincstárjegyek rovására.

Tavaly lendületesen emelkedtek a részvénypiacok – és különösen a magyar részvénypiac – indexei, ami a 2008-as visszaesés után sokat javított a hosszabb távú teljesítményeken, de a magyar állampapírok hozama is meghaladta a 10 százalékot. A pénztárak vagyona 2009-ben több mint harmadával nőtt, ami részben a befektetéseken elért 20 - 22 százalékos hozamoknak köszönhető, a 300-350 milliárd forint friss tőkebeáramlás mellett. Csak a negyedévben a részvények hozama ismét meghaladta a hazai állampapírokét, igaz az előző két negyedévi hozamoktól elmarad az előbbiek teljesítménye. A piaci mozgások eredményeképpen a negyedévben a pénztári vagyonkezelt vagyonok piaci értéke 2,8 százalékkal gyarapodhatott.

A unit-linked termékek hozama az év eleje óta 25 százalék körül mozoghatott átlagosan, míg a vagyon ennél valamivel kisebb mértékben nőtt, ami elenyésző mértékű tőkekivonás jelenthetett. Ugyanez látszott a negyedik negyedben is: a nagyobb részvényarány hatására a piaci teljesítmények közel négy százalékkal nőttek, igaz a vagyon „mindössze” 2,7 százalékkal gyarapodott, ami kismértékű, 5-6 milliárd forint körüli tőkekivonást jelenthetett.

Ecoline.hu, február 23.