Írhattam volna  marhalevelet is, ami „olyan hatósági bizonyítvány, amely igazolja (…)hogy az állat (…) forgalomba hozása megfelel az állat-egészségügyi szabályoknak. (…) Tekintve, hogy hatósági bizonyítvány, a marhalevél tartalmát - az ellenkező bizonyításáig - mindenki köteles elfogadni. A marhalevélnek tartalmaznia kell: az állategészségügyi igazolást; az irányítási intézkedést(…)” stb. De hát a „pakszus” – kivált magyar parlamenti képviselők kapcsán – mégiscsak disztingváltabb, meg hát tetszett a kis alliteráció.

Merthogy pakszus (ma már) minden igazolvány, bizonyítvány a jogsitól a diplomáig. És megszerzésükhöz szigorú követelményeknek kell megfelelni (elvileg, de a hamisítókról, ecseriken bevásárolókról itt most szó se essék). Komoly szakma, hivatás megannyi papírt igényel, köztük egészségügyit, pályaalkalmasságit.

Alkotmányba iktatandó javaslatom: minden parlamenti képviselőjelöltnek  még a jelölés procedúra során legyen kötelező átfogó orvosi vizsgálaton részt vennie. Nézzék meg tüdejét, szívét, máját, szemét-fülét, fogait, mozgásszerveit − cakk-pakk: mindent.

Az agyát is.

Monotóniatűrésétől  reflexsebességéig. Kifejezőképességétől  toleranciaszintjéig.  Menjen át  minden létező és létezhetetlen pszichológiai teszten. Ha ezeken megfelel, kapjon e tényről pakszust, aztán uccu, ha megválasztják, mehet az ország házába, vezetni népét.

Ne essünk túlzásokba, vegyük csak a statisztikai átlagot. Ha, mondjuk, a választók X százaléka mentális gondokkal küzd, pszichés problémáik vannak, uram bocsá’: személyiségük kisebb-nagyobb mértékben torzult, akkor  annak a 386 embernek ott a patkóban X százaléka hasonló helyzetben van.

És ezen lehet röhögni vagy iszonyodni, attól még találkozhattunk az elmúlt 20 évben megannyi országnaggyal, akikről mi, laikusok (persze felszínesen, szakmai tudás, a megfigyeléshez kellő idő, képesség, lehetőség hiányában) úgy véltük: zakkantak kissé.
 
No most egy kis (kis? Vaskos!) demagógia. Kocsit nem vezethetek orvosi vizsgálat nélkül. Népet, országot nyugodtan. Tessen tehát elébb a föntiekben emlegetett vegzatúrákon átesni.

Az ötlet persze megvalósíthatatlan.

Nem csupán azért, mert a (néhány) képviselő (esetleg) elmebeteg, de nem hülye: maguk ellen szót emelni? Fentieket előíró törvényt megszavazni? Na ne má’! 

De ugyan miként lehetne ma találni ebben az országban pártatlan, de legalábbis konszenzusra képes orvos csapatot, amely kb. reális pakszust állítana ki a jelöltről? Külföldre utaztatni a delikvenseket? Drága kissé, de minek is? Kampányköltségeik titkos rovatába bekönyvelnék: baksis (mondjuk) makaói orvosteamnek : 500 dollár. Bagatell.

És már csupán pár hónap, s megint jönnek a skizók, paranoiásak, bipolárisak, cezarománok, vagy csak az egyszerű molnároszik.

Hepiend nincs? De van!

Vonuljunk be mi, 10 millióan egy házba. Egy jól szeparált diliházba. Az a 386 nóóóóórmáááális meg csináljon odaki', amit akar.